A túra után beugrottunk egy röpke másfél órára az iskola tornatermébe, ahol házi vásárt rendeztek. Házi ételeket és gyapjú ruhákat árultak, valamint a gyerekek rajzaiból szerveztek kiállítást, és persze a kiállított képeket meg lehetett vásárolni. A befolyt összeget teljes egészében a gyerekek jövő beli programjára fordítják majd. (És ez mennyivel kedvesebb megoldás, mint ahogy a magyar ovinkban volt, ahol minden hónapban kötelezően ajánlott volt egy adott összeget befizetni az alapítványba az ebédpénz mellé...)
Én is vásároltam egy eredeti Magyari Lujza Gizi színes, A2-es festményt, egy kisebb bevásárlás áráért. Így Lujza elindult az "art-business" útján, első menedzsre pedig maga az osztályfőnöke :)
Olyan fura, még csak 4 hónapja, hogy ide járnak, de úgy tűnik, mintha már évek óta ehhez a közösséghez tartoznának. Mindenki tudja a nevüket, már megfordultak jó néhány zsúrban. Keddenként továbbra is túra napjuk van. A gyapjú aláöltözet már kötelező eleme a ruhatárnak. Lujza és Róza is napközisek már egy bő hónapja, így mindenkinek több a szabadideje. Fantasztikusan jó érzés, hogy amikor 2-kor véget ér az iskola a Lujzának, akkor az apró épületen belül csak átsétál a Rozihoz és együtt töltik a hátralévő időt. Ez a lehetőség még itt Norvégiában is egyedi, amiért nagyon hálásak vagyunk.
Reggel Rózának néha udvarolni kell, hogy maradjon, viszont délután meg könyörögnöm kell, hogy induljunk már haza. Már azt is mondta, hogy egyszer aludjunk majd az oviban... vicces :)
Lujzáék már többször voltak Oszlóban múzeumban és voltak már egyszer Dániában is, ahová nagyon fura volt elengedni, mert ott alvós túra volt. Egy dán iskolában aludtak, ahol dán iskolások látták őket vendégül, de alapvetően egy tengermúzeumba látogattak, ami kapcsolódott az aktuális tananyaghoz.
Amit tudnak, azt megtapasztalják és ezt nagyon jó látni. Egyenlőre jónak tűnik ez a Montessori pedagógia! Továbbra is azt mondom, itt én is lennék újra diák.
A norvég természetesen mindenkinek egyre jobban megy, de lassan Lujza lesz a legprofibb. Szinte már minden szót képes elolvasni, függetlenül attól, hogy érti-e vagy sem. Többször fordult már elő, hogy Lujza fordított, amikor nem értettem például a barátai kérdéseit. És ezt ő roppant mód élvezi, hogy van amit ő jobban tud, mint a papa. Úgyhogy jól eljátszunk :)
Aztán elérkezett a vasárnap reggel. És végre óriási hóra ébredtünk, sőt egész nap esett!
Lujza volt a leglelkesebb, aki több órát bírt odakint. Fogta a szánkót és lesétált az iskolához, ahol a barátaival játszott. Jó volt, hogy nem kellett miatta aggódni.
Délutánra vendégeket vártunk, mert karácsonyi díszkészítő vendégséget szerveztünk. Ételről, italról mi gondoskodtunk, a többieknek csak alapanyagokat kellett hoznia. Ovis és iskolás barátok jöttek a szüleikkel (2 család). A gyerekek többségben voltak :)
Nagyon jó volt megvendégelni őket, mert eddig akárhány születésnapon voltunk, mindig virsli volt vatta puha mű fehér kenyérrel meg ultra ételszínezett sütemény. Na de bezzeg most, igaz, hogy nem szülinap volt, mégis kitettünk magunkért. Pizza teljes kiőrlésű tésztából és torta, amit ciber Ági magyar barátunktól tanultam a héten, aki egészen belemélyedt a nyerstémába...
Ha jól emlékszem, még soha életemben nem sütöttem tortát. A vicces az, hogy ez továbbra is igaz, mindjárt leírom, hogyan készült, de előtte néhány kép:
Szóval nem is tudom, hogy mandulás-csokis-epres-gránátalmás tortának, vagy inkább gránátalmás-epres-mandulás-csokisnak nevezzem?! Copyright Czelfrida :)
1. Kopassz meg 4dl mandulát (24 órás wellness fürdőzést követően)
2. Magozz ki hozzá 2dl datolyát
3. Zúzd össze őket, ebből lesz a nyerstorta tészta4. "Kikókuszreszelékezett" torta tálba nyomigasd laposra a masszát
5. Aztán mi kókuszzsírt melegítettünk folyóssá, azt kevertük össze tiszta kakaóval, agave sziruppal és egy kis kesudióval, majd leöntöttük vele a tortánk alapját
6. A még híg csokiba eper és gránátalma darabkákat szórtunk
7. Ennyi. Kész. Nyami!
Mindenkinek ízlett és 11 emberből egy hagyott maradékot ;) Érzem, erre rá fogunk szokni!
A sodrófás kép már a pizza!
Búcsúzóul néhány életkép, és
mindenkinek jó karácsonyi készülődést!
Vilma előszeretettel szórja tele a poharát mindennel -ez esetben sajttal és karkötővel- majd ezt követően jóízűen iszik. Ízlések és pofonok...
Pá
Gábor egyre jobban csinálod ! Gratulálok!
VálaszTörlésEzt én is így érzem, de ha még mondod is.... Csók
Törlés