2012. február 12., vasárnap

Lujzi 6 éves lett!


Nem tudom miért, de ez a 6. születésnap valahogy különleges. Lulus egy havas, hideg péntek reggel született, ahogy most is egy havas, hideg péntekre esett a születésnapja. Előző este sokat beszélgettünk, nagyon izgatott volt.
Reggel, mikor bekanyarodtunk az ovihoz, észrevette, hogy az épületen kint lobog a norvég zászló. Azt mondta, ez biztosan a születésnapja miatt van. És tényleg! Az óvónő mosolyogva mondta, hogy ha ünnep van az óvodában, akkor azt a zászló is jelzi. Az egész nap róla szólt, kapott születésnapi papírkoronát, bábszínházi előadást ajándékba, énekeltek neki, és ebéd után még jégkrémet is ettek. Igazán jó nap volt, csak úgy ragyogott a szeme, mikor mentem értük!

Rozi második hete jár oviba, kedden, szerdán és pénteken. Ott nem akar aludni, mert ahhoz már nagylány, hogy babakocsiba fektessék, ezért ebéd után (2 óra körül) haza hozom mindkettőjüket ezeken a napokon és este hatra a picike nagylány már el is alszik...

Elmesélem a maminak, milyen volt az óvodában
Linda óvónénink szerint Rozi olyan, mint egy kis papagáj, mindent megismétel, amit hall. "Syltetøy, syltetøy jeg kommer." (Lekvár, lekvár jövök.) Ezt énekelgette hazafelé az autóban.
Jó így látni őket az óvodában. Lujzi nagyon sokat segít Rozkának, aki így biztonságban érzi magát, és nem mellesleg Lujzi is talál valakit, aki biztosan megérti azt, amit ő mond!


Délután Ila mamival a konyhában sürögtünk, hogy elkészüljön az ünnepi menü, ahogy az ünnepelt rendelte. Este megérkezett Z is, születésnapi vacsoráink elmaradhatatlan vendége. Lulus egy kazalnyi ajándékot kapott, és egy régi vágyát is sikerült teljesítenünk, Gábor vett neki egy szép íróasztalt. Azóta felköltöztek a szobába a rajzeszközök (kivéve a vastag ceruzák és a zsírkréták, mert "azok kicsiknek valók, meghagyom Rozinak" ), Lujzi pedig egészen sokat ücsörög az új asztalánál egyedül.

Négy fiók van, Rozi. Pont kettő jut neked is!

A szülinapozás után elbúcsúztunk mamitól, mert szombat reggel visszarepült Magyarországra. Hiányozni fog! Vilmussal nagyon összebarátkoztak, sokat voltak kettesben is, amíg én a nagyobbakkal óvodába mentem.


Vilma a reszelt almával barátkozik
Hajmosás után mami kucsmájában

Szombaton az új játékokkal játszottunk, meg sétáltunk, mert gyönyörű napsütéses idő volt, ahogy ma is. Itt enyhe az idő, ma napközben olvadt a hó. A hókuckó azért még áll a kertben, a lányok sokszor átkúsznak az alagúton. Mi is kipróbáltuk, én tegnap, Gábor ma született újjá - mindkettőnknek elakadt a válla.

Tessék parancsolni, kipróbálni!
Az én váram!
Napfürdőzés
Szűk az alagút


Amíg mi bohóckodunk, ő komolyan alszik
Vilmus nagyon megszerette az almát és a reszelőt is


Lujzi e-mailben kapott születésnapi köszöntőt a Pillangó csoportos óvónéniktől és a társaitól. Újra meg újra fel kellett olvasnom Hajni néni kedves sorait és többször megnéztük a gyerekek rajzait. Nagyon nagy örömet szereztek neki! Válaszul ezt a rajzot küldi:

Tavasszal, mikor Budapesten leszünk, majd együtt fagyizunk!

2012. február 2., csütörtök

Ovi Offroad 2012

Ma reggel pihenő napot kaptam, ami azt jelenti, hogy én vittem korán (fél 8ra) Lujzit oviba, aztán rohanok érte, hogy fél 5 előtt odaérjek.

Ez volt a terv.

Viszont reggel megbukott a mondás, miszerint gyakorlat teszi a mestert :)

Érkezik a felmentő sereg :)

Ez is egy fajta párhuzamos parkolás. Nem de?

A bácsi nem vallási okokból térdepel...

Látjátok ott az ovi. Most reggel 8-kor ennyi fény van.
Nem igazán tudom megmondani mi történt, egyszerűen lecsúsztam az ovihoz vezető kis földútnak a széléről. Bele az árokba. Jó mély hóba. Pedig elég lassan mentem, kb tízzel. Egy darabig próbáltam kicsalogatni a kocsit, de hiába a négykerék meghajtás, nem eresztett a hó.

Lujzikám csak ennyit mondott hátulról: "Hú papa, nem tudom, hogy így jó lesz-e"

Így besétáltunk onnan, leadtam Lujzit én meg kértem  Liv óvónénit meg, hogy szóljon a traktoros embernek, mert rossz helyen állok. A traktoros egyébként a helyi gazdaság embere, ő szokta erről a kis földútról eltolni a havat. Most mindjárt indulok az oviba, remélem nem játszom el mégegyszer, annyira nem volt jó móka.

Lehet, hogy ezentúl csak a Mamának engedi majd, hogy oviba hozza :)

Én meg veszek magamnak egy traktort!

2012. február 1., szerda

És már megint éjfél van....


Az ember életében többféle időszak létezik az idő múlását tekintve. Például általános iskolában néha úgy éreztem megállt az idő és sosem fognak kicsengetni, amikor a gyermekeink születtek akkor bezzeg nem állt meg, pedig szerettük volna még többet csodálni őket nulla percesen. Most meg olyan fénysebességgel múlik és tágul a tér, hogy a relativitás elmélet kiakadna, ha itt akarnánk megoldani.

Új év, régi tervek.  Talán idén. Kívánjuk Nektek is!

Dec. 31-én futóversennyel búcsúztam az évtől, semmi extra. 9,3 km aszfalton, buliból. Csak hogy még abban az évben valami jót cselekedjünk. -6 fok és kb. 1000 ember, de hó nem volt éppen. Az elején azért nem fáztam mert sok ember vett körül, aztán meg siettem, hogy ne fázzak :) Futóbolondoknak üzenem: 39m 42s.

Norvég barátaimat várva a célban csontig fagytam
No de ez nem annyira lényeg. Történtek azóta sokkal fontosabb dolgok is. Január elején elfogott a pánik roham, mert az önkormányzat márciusra ígért ovi helyet, de azt is csak szerencsés esetben. No de akkor hogyan fog Lujza megmakkanni az iskolában ősszel (augusztus közepe)?
Betámadtuk hát direktbe az ovikat és szabad helyek felől érdeklődtünk, már azt az elvünket is feladtuk, hogy a közelben találjunk valamit. Míg végül az egyik helyről azt a választ kaptuk, hogy van még egy szabad helyük. Hú mondom, az karcsú, akkor tessék tartani, délutánra ott leszünk. Tűz haza, kocsiba be és indulás. Cím meg volt papíron, de az agyunkban nem. A város szélén lakunk ugyebár, na most ahelyett, hogy a városba vezetett volna a GPS, mentünk bele a tanyavilágba. Óriás mezők, farm jellegű épületekkel, aztán egyszer csak megérkeztünk egy cuki-piros házikóhoz, ami egy nagy villaépület árnyékában áll. (Húha, ezek vagy nem adják vissza a gyereket a végén, vagy nagyon drága lesz -gondoltam)
A jobb oldali rész az ovi, reggeli fények fél 9 körül
Kilátás az ovi parkolójából
Rozinak épp nincs melege

Nagyon kellemeset csalódtunk. Norvégiában több féle óvodatípus létezik. Van állami, van magán de a lényeg, hogy mindegyik ugyan annyiba kerül. Ez is egy magán ovi, de azon belül is „családi-ovi”. Ami nem azt jelenti, hogy anyuka-apuka otthon ül és vigyáz a gyerekedre, hanem azt, hogy egy csoport van, az is kis létszámú, összesen 10 gyerkőc. Belülről inkább nagy nappali+étkező konyha jellege van, mint ovinak, de ettől családi.  10 gyerek, 3 felnőtt. Nagyon aranyos nőcik, a vezető igazi modern tyúkanyó fazon, Lucának elsőre nagyon szimpatikus volt, ami nagyon megnyugtató. Egy órát beszéltünk a részletekről, kiderült, hogy Rozinak is lenne hely, heti 3 nap. Pénteken van meleg étel, de egyébként csak hideg és gyümölcs. De minden oviban, sőt egész Norvégiában ez a szokás. Nem olcsó a hely, a két gyerkőc havi díja a fizetésem kb. 13%-a. De majd a suli ingyenes lesz, ezért úgy döntöttünk ha Rozinak is van kedve menni, akkor menjen ő is. Elvégre ez a szezon az utolsó lehetőség, hogy együtt járhatnak.
Egy éjszakánk volt dönteni, mert pont másnap ment a vezető az önkormányzatra éves létszámegyeztetésre. Szóval mákunk volt.
Lujza járt már egy-két hetet, nem is emlékszem, Rozi pedig ma volt először. Lujza a legidősebb a csoportban, a kis barátnője egy évvel fiatalabb nála, de állítólag jól megvannak együtt. Az idei első baletten kiderült pl. hogy ő is jár táncolni, csak a kisebbek csoportjába, így Rozival van most egy csoportban. Igen, Rozi is elkezdett balettozni, annak örömére, hogy már ő is elmúlt 3 éves. Így kedden egymás után jönnek sorba fél 5-től 6-ig. 

Most látogatóban itt van a nagymamám, a gyerekek dédije (csak ezt a dédit fura mondani, mert nem úgy fest...) és anyukám, így Vilma vigyázott rájuk délelőtt, Lucának pedig volt ideje Rozival ott maradni. Igaz miután Rozi pisilt az oviban, közölte Lucával, hogy: „Mama most már tudom, hol van a wc, azt hiszem hazamehetsz.”

Minden hétfő és csütörtök kiránduló nap. Kell szereznünk és vinnünk Lujzának sífutó lécet, mert a nagyobbak azzal fognak csoszogni majd. A kicsiket egyébként kint altatják babakocsikban, bundazsákban –ha jól tudom -20 fokig, közben a nagyok meg játszanak. Elég sokat vannak szabadlevegőn, kellett is bevinnünk pót anorákot. Tavasszal állítólag a tehenek majd átköszönnek a kerítésen. Azt hiszem itt én is lennék újra ovis.
Decemberben nem volt rá idejük, így az egyik szerdai napon karácsonyi utó-buli volt az egyik közeli falucska közösségi házában. Mindenki evett-ivott, volt aki ismerkedett velünk, sőt még a Mikulás is benézett a gyerekek nagy örömére.

Rozinak nem csak az izületei lazák
Jó gyerekek voltatok?
Én igeeen!
Én is kapok valamit?
Ovónéni Team (vezető balra)
Az ovi teljesen átalakította szokásainkat. Az első ovi nap előtti hétvégén Luca begyakorolta kocsival az útvonalat. Lucus eddig sosem használta a kocsit, otthon is gyalog vagy busszal közlekedett. De most nem volt választása. Mivel az ovi az ellenkező irányban van, mint a munkahelyem, ezért nekem időbe nem fér bele a gyerektranszport. Házunktól 4-5km az ovi, busz nem jár arra így egyetlen opció a kocsi. Luca nagyon félt a feladattól az elején, de most már nem izgul és szerintem nagyon ügyes, hogy a szín jégen vagy havas úton vezet úgy, hogy közben 3 gyerek karattyol neki a hátsó sorból. Nagyon jó látni őt, hogy már nem aggódik a vezetéstől. Már volt értelme idejönni :)

Álcázott autónk

Bizony nehéz az autótulajdonosok élete :)
No én meg egyenlőre játszom a frankó gyereket és bringával járok. Napi 28km oda-vissza, ami nem feltétlenül nagy szám, de amikor reggel hétkor indulok és -11 fokot mutat a hőmérő, akkor sem gondolhatok semmi rosszra, mert elvégre azért választottuk ezt az országot, mert, hogy itt mennyire emberközeli a természet és az mennyire frankó dolog… Ja. Az.
Az útviszonyok általában egészen jók, nem én vagyok az egyetlen aki bringázik. 30-40 perc alatt megjárom az utam, és a munkahelyre beérve általában meleg zuhannyal kezdek, és az nagyon jól bír esni. Elhatároztam, hogy addig nem veszek szöges-gumit a bringára, amíg nem esek. Ma vettem. Kíváncsi vagyok mennyivel lesz jobb holnap?

Még fényvisszaverő csík is van a gumi oldalán, nagyon dögös vakuval
Múlt héten esett 40cm hó, azóta hideg van, pedig süt a Nap?! Hétvégén voltunk kirándulni a közeli Åfoss faluban, ami arról nevezetes, hogy van egy elég komoly zsilip rendszere, amin keresztül a kiránduló hajóval el lehet jutni például a telefonfürdetős helyünkre is és még azon is túl, fel-fel a folyón....Egész népes csapat voltunk, húgomék Oslóból, anya, nagymama sőt még Z is.




Jégcsapfagyi jutott bőven mindenkienk

Most más nem jut az eszembe, csak talán annyi, hogy egyre jobban érezzük magunkat és egyre jobban hiányoznak a barátaink.

A többit a képekre bízom. Jó éjt!
Üdv néktek

ui.: képek

Antartiszk expedíció - 1. nap
(Captain Luca, Backstage Vilma, Ilamami, Rozi Rider)
Gyúrunk vazze?
Lujza bővíti a gyerekszobáját
Abból hullott a sok hó
Egy igazi hómunkás nem megy lapát nélkül sétálni
Terülj terülj konyhapult
Jégcsapfagyit még nem ehet, de már nyalókázhat
Vilma, te figyeld a sütőt! ok?
Egy test által kiszorítótt víz térfogata
megegyezik egy kád térfogatával 
Dec végén nem még nem volt hó, de hideg az igen
Tekeredik a kigyó mirelit rétes akar lenni...
Polar baby
Délutáni séta
Nőhalom
Jó éjt baglyok! by Luca